Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

Van aki forrón szereti

Kép 

szereplő(k):
Marilyn Monroe (Sugar Kane)
Tony Curtis (Joe/Josephine)
Jack Lemmon (Jerry/Daphne)
George Raft (Spats Columbo)
Pat O'Brien (Mulligan)
Joe E. Brown (Osgood E. Fielding III)

 

 

 

 

 

 

Kép

   

  

Következő

 

Következő

 

 

  

1929. februárjában két munkanélküli muzsikus, Joe és Jerry végső lépésre szánja el magát: jelentkeznek egy női zenekarba! Ám maguk is meglepődnek, amikor női ruhába bújva felvételt nyernek. Csak akkor jönnek rá, hogy megfogták az Isten lábát, amikor felszállnak a vonatra, amellyel az együttes Floridába indul, egy hálókocsiban kell ugyanis tölteniük az éjszakákat a zenekar tucatnyi lánytagjával, akik hamar bizalmukba fogadják az új lányokat... A végső meglepetés azonban még várat magára. Kiderül ugyanis, hogy az énekesnő, Sugar Kane egy igazi bombázó, akibe mindkét nőimitátor halálosan beleszeret. Esélyük azonban vajmi kevés, ugyanis Sugar nem randizik hölgyekkel, de még csak csóró urakkal sem. Joe-nak azonban van már egy terve: lányként Sugar bizalmába férkőzik, két fellépés között viszont átöltözik és gazdag playboynak adja ki magát, aki nagyon is tudja, mit kell tennie ahhoz, hogy Sugar kedvébe járjon. Jerry-nek eközben egy lelkes udvarlója akad, akit képtelen levakarni magáról...

 

 

Következő

 

Tony Curtis, Marilyn Monroe és Jack Lemmon a Van, aki forrón szereti című filmben

___________________________________________________

Márai Sándor - Eszter hagyatéka

 

szereplő(k):
Nagy-Kálózy Eszter (Eszter)
Cserhalmi György (Lajos)
Törőcsik Mari (Nunu)
Eperjes Károly (Károly)
Áron László (Laci)
Szilágyi Tibor (Endre)
Udvaros Dorottya (Olga)
Hámori Gabriella (Éva)
Kolovratnik Krisztián (Gábor)
Simon Kornél (Béla)
Sipos Boldizsár (Kálmánka)
Martinovics Dorina

 

  

A II. világháború előtti pillanatokban a festői Badacsonyban játszódó történet címszereplője a korosodó Eszter, aki húsz éve várja régi szerelmét, hogy tisztázzák lezáratlan kapcsolatukat.

Eszter a hosszú évtizedek alatt belesavanyodott a bánatba és a várakozásba, egyetlen társa a család idős házvezetőnője. Lajos, a régóta várt férfi, egyszercsak táviratot küld, hogy holnap érkezik, így a nőnek újra szembe kell néznie önmaga előtt is titkolt érzelmeivel, és máig eleven fájdalmával.

 

 



A történet ugyanarra a toposzra épül, mint a később keletkezett A gyertyák csonkig égnek című regény. Valaki hosszú évtizedeken keresztül dédelget egy rendkívül fájdalmas, lezáratlan kapcsolatot, és akarva-akaratlanul nem hagyja, hogy a seb begyógyuljon, hogy ez a történet - mint minden az életben - múlttá váljon. Eszter olyan hősnő, akiből hiányzik a felejtés képessége, és aki eleve kizártnak tartja, hogy az ő igazságán, a fájdalmas megbántottságon kívül létezhet más igazság is. „Én a valóságot tudom…” – fakad ki belőle, de a film végén rá kell döbbennie, hogy a gazember igazsága legalább olyan igazság, mint az áldozaté, és hogy néha a megbántott fél éppúgy hibás, mint aki megbántotta.



A dráma persze elmaradna, ha a titkon várt illető elfelejtene megérkezni, de Márai műveiben rendre hazatér a tékozló fiú. A sors iróniája, hogy az író életében ez a katartikus pillanat, a szülőfölddel való újbóli találkozás, a fájó távollét és a tisztázatlan kapcsolatok megnyugtató lezárása sosem történt meg. Erről az elmaradt katarzisról, az író utolsó éveiről szól a Dárday – Szalai páros Emigráns című filmje, amiben a haza-nem-térés drámája valódi feszültséget teremt, igazolva, hogy az élet a legjobb forgatókönyvíró. Hiába tudjuk, hogy a főhős nem térhet haza, hiszen Márai emigrációban halt meg, mégis drukkolunk, hogy megtörténjen, ami nem fog. Szeretnénk, ha az élet ezegyszer nem lenne ilyen igazságtalan.




A minimálisan az akciókra és maximálisan a súlyos dialógusokra épülő elbeszéléshez a film készítői a lehető legnagyobb tisztelettel és a lehető legkisebb merészséggel nyúltak hozzá. Halljuk a könyvlapok pergését, filmen is csak „olvassuk” a művet. Mintha a hangoskönyv lenne illusztrálva: Eszter - mint narrátor - a film során végig jelen van. Sosem lankad, sokszor még azt is elmondja, amit látunk. Eszter megvédi a még távollévő Lajost (a hűtlen gazembert) Nunuval, az öreg házvezetővel szemben; nézem a jelenetet, olvasom a filmet, ezt gondolom: „ez a nő valamiért megvédi a férfit, akit várnak” (a huszonöt perces expozíció a várakozásról szól), majd megszólal a narrátor: „még meg sem érkezett, máris védem”. 

 Az Eszter hagyatéka cím arra utal, hogy Eszter ezt a történetet hagyta maga után; de ha az elbeszélés az elején ilyen erős keretbe helyeződik, a vége is kívánja a keretet, különben a film orra bukik. Keretet csak az az operatőri gesztus ad, hogy a film első jelenetében a kamera egy ablakon keresztül lép be a szobába, ahol Eszter ír, majd a film végén szintén az ablakon keresztül távozik.

 

Az andalító aláfestő zene (Berkes Gábor) nem tolakodó, de a vissza-visszatérő motívum nyomatékul minden mély dialógus után és Eszter narrátorhangja alatt is felcsendül. A fényképezés (Gózon Francisco) a szöveg melankolikus, lassú tempóját követi: hosszú svenkek, lassan mozgó, a belső terekbe behatoló, majd eltávolodó, máskor finoman andalgó kamera igazodik ahhoz, ahogy Eszter meséli a történetét. A narrátorhang a történet szubjektivitását emeli ki, a fényképezés pedig szintén úgy mesél, ahogy egy halála előtt lévő nő visszaemlékezik az életére: merengőn és rezignáltan. A neves színészgárda (Nagy-Kálózy Eszter, Törőcsik Mari, Cserhalmi György, Eperjes Károly, Udvaros Dorottya) játéka nem ennyire egynemű, az alakítások a legtöbb esetben pontosak; a színészek tehetségük szerint megpróbálják a lehetetlent: életet lehelni a szövegbe.

 

____________________________________________________

A kaktusz virága

  

szereplő(k):
Walter Matthau (Julian Winston)
Ingrid Bergman (Stephanie Dickinson)
Goldie Hawn (Toni Simmons)

Goldie Hawn A kaktusz virága című filmben

Következő

 

Julian Winston főállású agglegény, mellékesen pedig fogorvos, aki retteg a házasság gondolatától. Újdonsült barátnőjének, a szöszke Toni-nak azt hazudja, hogy nős. Toni elkeseredettségében öngyilkosságot kísérel meg, Winston erre megígéri, hogy elválik, és elveszi feleségül. Ám Tonit nem abból a fából faragták, aki csak úgy ripsz-ropsz tönkretesz egy boldog családot, saját szemével szeretné látni, hogy a házastársak kapcsolata már kihűlt. Winstonnak sürgősen keríteni kell egy álfeleséget, s úgy tűnik, titkárnője, a kissé mogorva Stephanie megfelelő lesz erre a szerepre.

____________________________________________________

 A Keresztapa trilógia

 

szereplő(k):
Marlon Brando (Vito Corleone)
Al Pacino (Michael Corleone)
James Caan (Sonny Corleone)
Robert Duvall (Tom Hagen)
Richard Castellano (Clemenza)
Diane Keaton (Kay Adams)
Talia Shire (Connie Corleone Rizzi)
John Cazale (Fredo Corleone)

 

Következő

 

A gengszterfilmek legnagyobbika, világhírű színészek és rendező munkája, minden idők egyik legnagyobb szabású maffiafilmje, a Keresztapa. A történet bemutatja azokat az embereket és azt a gépezetet, ami az olasz maffiában gyökerezve, a világ leghatalmasabb és legrettegettebb hatalmává vált az Egyesült Államokban. Figyelemmel követhetjük a kegyetlen, gyilkos módszereket, amivel a Corleone család feje dolgozik. Tanúi lehetünk a hihetetlen összetartásnak, az érdekek és a félelem összetartó erejének, ami ezt a világot jellemzi. Emberek sorsa, élet és halál kérdése dől el Don Vito Corleone dolgozószobájában. Egyesek védelemért fordulnak a nagyúrhoz, mások hadüzenettel érkeznek. A rivális maffia, a Tattaglia család ugyanis végső leszámolásra szólította fel a Corleone családot. S a hadüzenet után az egész város lángba borul...

 

 

 


Következő

 

__________________________________________________________________

 

  

 Charlie Chaplin- Modern idők

 

Ajánlom ezt a filmet, ha végig akarod nevetni az estét...

 

  

 

 

__________________________________________________________________________

Csokoládé

 

Kép

 

 

 Csokoládé. Még ízlelgetni is jó ezt a szót. Csokoládé. Nem csoki. Csokoládé. Hosszan, finoman és lágyan. A mindent elborító érzés, a titkok édes mezeje, a bűnbeesés melengető finomsága. Csokoládé. Merthogy erről szól ez a film.

Idilli francia városka, valamikor a múlt század közepe táján. Ódon házak, bujkáló utcácskák, kanyargó folyócska. Minden régi. Még a polgármester is gróf, a "régi rend" képviselője, elfojtásos bigott erkölcscsősz, akinek mindenkin rajta a szeme. Ide érkezik lányával, és nyit édességboltot az indián felmenőkkel bíró Vianne Rocher, aki a csokoládé minden titkának ismerője, a személyre szabott édességek boszorkánya.

Csokoládé: torkosság. Csokoládé: vágyak. Csokoládé: szenvedély. A helyi embereket felrázzák az édes ínyencségek, s tiltott - legalábbis annak hitt - mezőkre tévednek. Szeretet, szerelem, őszinteség. Felborul a "régi rend". Tajtékzik a gróf. Titokban mindenki csemegézget. Senki sem bír ellenállni a kísértésnek. Egy csésze lélekgyógyító forró csokoládé, egy fűszeres csokoládégolyócska.  S lőn boldogság.

Mit is jelenthet a csokoládé? Pillantsunk csak vissza gyermekkorunk édes mezeire!  Érzések, ízek, élmények. Ünnepek. Ami a filmbeli városka lakóinak éltéből kiveszett, valahogy az idők során. Csak fásultság és közöny. De a csokoládé ad valamit. Ami lehet birtoklás, ajándék, perverzió: ám nem más, mint ártatlan öröm. Találkozás az igazi énnel, felszabadulás a szabályok alól.

Az édességbolt a középponttá válik, mindenki betér ide, elmegy előtte, s bepillant. Szép lassan megismerjük az embereket, feltárulnak a jellemek és kapcsolatok. S mindez a csokoládé tükrében, a hozzá való viszony a lényeget jelenti. A megalázott asszonyban megnyitja a szépséget és akaratot, a vagány és cukorbeteg nagymamában az eltiltott unokájával való egymásra találást, az évtizedek óta szerelmes öregúrban az udvarlás első gesztus... S mindenki sorra kerül, még maga Vianne is.


 _______________________________________________________________________

További jó filmek ITT!www.jofilm.eoldal.hu/cikkek/jo-filmek-iv_  

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Köszönet

(Éva, 2011.08.17 23:20)

Sziasztok ! Nagyon tetszik a tipp sorozat :) Folytassátok !